Télen, nyáron, hidegen és melegen, vagy épp csak egy kicsit fellangyosítva – az almaleves mindig üdítő. Nem egy nehéz történet, s a kezdők sem ronthatják el.
Szeretjük-szeretjük, de az almalevest újra felfedeztem mióta megkóstoltam az Ikon „hideg almalevesét grillezett almával”. Finom-finom az almaleves, de úgy tűnik van még mit felfedezni almaleves ügyben is. Nevezett leves történetesen (markánsan érezhető módon) nyári almából készült, tehát igenis lényeges, hogy miből készül. Így fogalmazódott meg bennem is, hogy érdemes variálni egy kicsit és eltérni a megszokott rutintól. Íme egy „új” változat.
Hozzávalók
- Végy annyi almát, amennyi köll... (mint a régi jó középkori receptekben) – tisztítsd meg, s vágd apró kockára és tedd egy lábasba;
- öntsd fel annyi vízzel, amennyi teljesen ellepi;
- adj hozzá csipetnyi sót;
- ízlés szerint cukrot (én nyolc apró jonatánhoz, kb. másfél liter vízhez 8 evőkanál nádcukrot adtam);
- 4-5 szegfűszeget teszek egy teatojásba, s az alma mellé teszem;
- 1 szép rúd fahéjat adok még hozzá, s az egészet alacsony hőmérsékleten puhára főzöm, majd botmixerrel összeturmixolom.
- Ha kész, másfél evőkanál keményítőt (vagy egy tasak vaníliapudingot)
- 2 dl tejszínnel (lehet tejföl is) simára keverem és besűrítem a levest.
- Hűlés közben gyakran megkavarom, hogy ne pillésedjen – esetleg kaphat egy mogyorónyi házi vajat, ami szintén akadályozza a pillésedést.
- Én szeretem, ha 2-3 citromkarika gazdagítja az ízét...
Feltét
- Egy tekintélyes méretű birsalmát megtisztítok és fél centis kockákra aprítom;
- 7-8 dl vízzel
- és 3 evőkanál nádcukorral hosszan-hosszan főzöm.
A leves akár melegen, akár hidegen tálalom. Tányéronként 2-3 evőkanálnyi birsalmát adok hozzá. A levéből is bátran érdemes kanalazni hozzá., mert a birsnek vadítóan pikáns íze van.
Ötlet: A durvára tört pirított dió szintén jól áll neki.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése